2012. november 20., kedd

Gyerekkönyv a szemétről??


- És te mivel foglalkozol? –kedves, érdeklődő tekintet.
- Illusztrátor vagyok. Könyveket készítek gyerekeknek. – csodálkozó tekintet, egy "Ó, az nnnnagyszerű" sóhajjal fűszerezve, ellágyuló mosollyal. – Most éppen a saját könyvemen dolgozok. Én írom és én is illusztrálom. -  Saját magam lelki hátba veregetése, alig látható büszkeség-rángás a szám szegletén.
- Nahát! Gratulálok. És miről szól? – még mindig érdeklődő szemvillanások, fejek felett megjelenő gondolatbuborékokban távolba vesző, szép gyermekkori emlékek kisnyusziról, egyfejű sárkányokról, kedves, rózsaszín babákról.
- Khm. A szemétről.(habár egy angol beszélgetésben ezt a valamivel jobban csengő waste management kifejezéssel illetem, de a reakció ugyanaz):
 - Nahát, éééérdekes.- zavar támad az erőben, bár arcon egy rezzenést sem látni.
Ó, hát hogyan írhat valaki a szemétről, pláne gyerekmesét? A választ inkább képekben mutatom meg. Ezeket a fotókat egy belga szemétfeldolgozó üzemben készítettük 2 éve. Nézzétek meg jól, szippantsatok nagyot lelki orrotokkal egy hulladék feldolgozó üzem szaftos levegőjéből, és éljétek át, hogy aligha lehet ennél sürgetőbb témát feszegetni a gyerekeknek.(kalandos életemről bővebben itt.)
szemétfal sz orrunk előtt

bevállalnád ezt a melót napi 12 órában?

ebben mindannyiunk "keze benne van"

a válogatók - és ez "csak" a papír

érzitek?

Vad, ifjonci szívemmel mindig is olyan képet láttam magamról, aki majd a világ jobbá tételén fáradozik, kiáll a sorból és felkiált: elég! Most, túl a harmincon se gondolom másképp, talán csak olyan körmönfont mondattal fogalmaznék túlfejlett felettes egómmal, hogy egy olyan illusztrátor vagyok, aki eleget töpreng az Élet mibenlétén ahhoz, hogy érezze a felelősséget saját élettere iránt.(Ha az előző mondatot sikerült egy levegővel elolvasnod, küldj emailt privátban, az első száz kedves hangvételű levél beküldője között Hulladék Históriák könyv első kiadású példányt sorsolok ki.-ahhh...első játék:-))
Jelenleg Olaszországban élek, de Belgiumban ugyanazt tapasztalhattuk: a szemetedet el se vinnék, ha nem külön-külön válogatva raknád ki a kapu elé. Ez persze több odafigyelést igényel. Kis káromkodás elmorzsolása, amikor egy rám romlott joghurtot nem elég könnyed mozdulattal a kukába vágni. Szedd szét, öblögesd el, dobd a megfelelő helyre. Na de mindennek célja van, és értelme! Utólag jó érzés, mert tudod, minden nap tettél valamit azért, hogy könnyebb legyen eltakarítani saját magad alól a ganét! De hogyan adod be a gyerekednek, hogy szétválogatni a szemetet igenis fontos dolog?
- Kisfiam, ha nem figyelsz oda, egy szeméthegyen fog meghalni az unokád!(5 éves Pistike értetlen arca, aki számára egyedül a MOST pillanat létezik.)
- Ha nem válogatod szét a szemetet, egy jegesmedve valahol megfullad a klímaváltozásból fakadó felmelegedés miatt! (6 éves Eszmeralda édes kis pofija, amire kiül, hogy a klímaváltozás szót nem érti, jegesmedve képet csak rajzolva látott, az viszont jó hírként érinti, hogy felmelegedés van, mert otthon sokszor fázik, és az iskolákat se fűtik túlságosan.)
 - Gyűjtsd külön, mert kell, és kész! Úgy illik, így szokás! (a saját gyerekkori fejem 7 évesen, borzalmas műanyag keretes szemüveggel, tudjátok, aminek a szára a fülcimpa mögé kanyarodik, mögüle morcos tekintet villan, mert a muszáj és kell szavak túl mélyen sértik önérzetes vízöntői lelkemet)
Szóval nem hiszem, hogy ezek működnének. Pedagógusi vénám azonban egyetlen ősi ötletet kerget körbe illusztrátori véráramlatomban: tegyük játékká, mindennapi kalanddá a szelektív hulladékgyűjtést a gyerekeknek (ugye rákattintottatok a fenti linkre, amiben olvashatjátok, hogy pedagógus vagyok, meg illusztrátor, és elmélyülten, hosszú percekig gyönyörködtetek eddigi munkámban? Remek, remek.....itt bepótolhatod, ha mégse.) Szóval, itt az alapgondolat, amit fentebb a fejlécben olvashatott a szemfülesebb látogató:
"Mindennek, ami itt a Földön létezi, van egy kis manója, aki mindent tud a saját rábízott feladatáról." Így születtek meg azok a manók a fejemben, majd a kezem alatt, akik mindent tudnak a szelektív hulladékgyűjtésről, és arról az anyagról, amit gyűjtenek.
Szívesen megnéznéd, hogy néz ki egy tapasztalt papírmanó? Kíváncsi vagy rá, hogy fest egy műanyag manó "élőben"? Érdekel, ki is az az Öregvilág Apó? És egyáltalán, mi a csuda az a klímanó? Mert akkor bennünk valami közös.
Folyt köv…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése